Fred Craddock (1928−2015) homiletikai munkája a 20. századi homiletikai gondolkozás meghatározó műve, ugyanakkor az újkori angolszász homiletikai mozgalom egyik elindítója. A sort ebben a folyamban olyan homiletikai gondolkodók folytatják, mint Eugene Lowry, David Buttrick, Thomas Long. Sorozatunk célja éppen az, hogy a teológiai hallgatók és az igehirdetés szolgálatát végző lelkipásztorok, valamint a homiletika tudománya iránt érdeklődők ne csak másodkézből ismerjék ezeket a homiletikai koncepciókat, hanem legyen lehetőségük az eredeti művet tanulmányozni. Mindamellett Craddock rendszerező igényű munkája nemcsak a lelkészeket, a teológusokat találhatja meg, de az igehirdetés csodája iránt érdeklődő laikus hívőket is.

Hiszünk az igehirdetésben, ezért fontosnak tartjuk az igehirdetés tudományának, a homiletikának népszerűsítését és ezzel az igehirdetés csodájáról való felelős együtt-gondolkozás kiterjesztését minél szélesebb körben. Éppen ezért reménykedünk abban, hogy Craddock művének magyar nyelvű fordítását
követik a felsorolt szerzők műveinek lefordításai és kiadásai. Ezzel egyben a magyar nyelven olvasható angolszász homiletikai irodalom terén keletkezett óriási hiányosságot is pótolni szeretnénk.

Számos publikáció és doktori disszertáció foglalkozik Craddock homiletikai koncepciójával, értékelésével, méltatásával és kritikájával egyaránt. Craddock tézise, hogy a prédikálás ma is, egy igen változó világban is érvényes műfaj, nélkülözhetetlen szó, amely csendből elinduló, suttogásban meghallott és háztetőkről kiáltott Ige. Éppen az Ige szentsége motivál bennünket arra, hogy emberileg is mindent megtegyünk azért, hogy legjobb tudásunk szerint prédikáljunk. „Biztatásul szolgál, hogy van legalább egy személy a templomban, aki figyel, aki e prédikációnak köszönhetően tisztább látásmódra, tündöklőbb reménységre, mélyebb hitre és teljesebb szeretetre tehet szert. Ez a személy maga a prédikátor.”