A Biblia utolsó, de egyben egyik legnagyobb jelentõségû könyve, a Jelenések magyarázatát tartalmazza Jacques Doukhan műve. A szerzõ avatott írásmagyarázóként egyszerre szólítja meg a teológiai tudományban jártas, valamint a Biblia szépségeiben egyszerűen csak gyönyörködni kívánó olvasót. A hebraisztika doktoraként és a Jelenések historikus megközelítésének elkötelezett híveként kimutatja a két szempont találkozását az Újszövetség e nagy összegző iratában, amennyiben jelképrendszere az ószövetségi szentélyszolgálat egyes, korántsem véletlenszerűen megválasztott részleteire reflektál, hogy ekként a megváltás történetének impozáns tablóját állassa elénk. Ahogy a húsvéttal kezdődő és a sátoros ünneppel záruló ünnepek a két eljövetel közötti időszak tárul fel, úgy fedezhető fel ugyanez az emberi történelembe ágyazódó profetikus jelleg a Jelenésekben.
A jelenések könyve bevezetõ igéiben olvasható áldáskívánás reményeiben ajánljuk tanulmányozásra a mûvet: „Boldog, aki olvassa, és akik hallgatják e prófétálásnak beszédeit, és megtartják azokat, amelyek megírattak abban; mert az idõ közel van" (Jel 1:3).