Ez a könyv eleve lehetetlen, mégis szükséges vállalkozás. Lehetetlen azért, mert megtévesztő módon olyan rendszerezett tudást sejtet címében, amellyel leginkább csak a természettudományok és talán egyes társadalomtudományok rendelkeznek. A "tudomány" és az "elmélet" kifejezések ugyanis azt sugallják, hogy többé-kevésbé pontosan tudjuk, mi vizsgálatunk stabil, relativizáló, szubjektív hozzáállástól mentes tárgya, és a bőséges idő megérlelte számunkra mindazokat a módszereket is, amelyekkel erről a tárgyról szabatosan beszélni tudunk. Ez a tudományeszmény az újkor önállósodó természettudományainak mintájára jött létre, és ezt alkalmazták az emberi élet más területeinek megismerésére is.
Az irodalommal való rendszerszerű foglalkozás azonban nem vagy legalábbis nem teljesen ilyen, mert az irodalomtudomány több ponton eltér a megismerés természettudományos eszményétől. Eltér például abban, hogy igazából nem rendelkezik jól körülhatárolt tárgyterülettel. Lehetetlen definiálni azokat a jelenségeket, amelyek az irodalom körébe tartoznak. Koronként, közösségenként, sőt személyenként is mást és mást tartunk irodalomnak.

Tartalom